Impresszum

Tünetek Gyógyszerek Publikációk Elérhetőség
A személyiségzavarok tünetei
  A személyiségzavarok három nagy csoportba oszthatóak: a "furcsák, különcök" csoportjába tartoznak a paranoid, a skizoid és a skizotip alcsoportok, a "dramatizáló, viharos jelenetrendezőkébe" az antiszociális, a borderline, a hisztrionikus és a nárcisztikus alcsoportok, a "félősek-szorongók" csoportjába pedig a kényszeres, az elkerülő illetve a dependens alcsoportok.
Paranoid, skizoid és skizotip személyiségzavarok
   A "furcsák" számára az emberek közelsége fenyegető érzéseket kelt, a szociális helyzeteket rosszul tolerálják. Bizalmatlanok, visszahúzódóak, szívesen választanak magányos munkakört, de azt sokszor nagy alapossággal látják el.
Paranoid személyiségzavar
   A paranoid személyiségzavar típusosan gyanakvó, bizalmatlan, túlérzékeny, makacs, merev, kompromisszumra nem vagy csak nagyon nehezen képes, az érzelmeit elfojtja. Az embereket nem engedi közel magához, rosszat sejtve tart tőlük, nincsen humora. Emberi kapcsolataiban féltékeny, szélsőséges esetben a perlekedésre is hajlamos; ez a személyiségzavar érdekes módon sokszor társul hatalmi vággyal. Mindezek mellett hihet olyat, hogy kémkednek utána, nem bízik senkiben. Gyakoribb a férfiak között. Erre hajlamosító tényező a halláskárosultság (az elégtelen információbevitel jó táptalaja a paranoiditásnak) és az emigráns lét.
   A pszichológiai háttér lényege ebben az esetben az, hogy az illető a saját elfogadhatatlan késztetéseit vetíti ki környezetébe: a gyakorlatban például sokszor épp az lesz betegesen féltékeny, aki a leginkább hajlamos lenne a félrelépésre, ha nem fojtaná el és nem vetítené ki ezt a késztetését a társára. A paranoid személyiségzavar előfordulási gyakorisága a skizofrének családtagjainak körében magasabb, mint az átlag populációban. Ezt a személyiségzavart korábban szoros összefüggésbe hozták a homoszexualitással, azonban ezt ma ezt már vitatják.
< vissza

2/6

tovább>