Dr. Nagy Szilvia pszichiáter szakorvos, pszichoterapeuta








 

Impresszum

Tünetek Gyógyszerek Publikációk Elérhetőség
   A kórképpel járó személyiségváltozás többnyire érzelmi visszahúzódásban, a kritikai készség csökkenésében mutatkozik meg, később beszéd és számolási zavarok, depressziós és paranoid tünetek jelenthetnek meg. A súlyos formában (időszakban) ágyhoz kötöttség és inkontinencia léphet fel.
Ritka demenciaforma a koponyasérülés következtében fellépő amnézia, amely néhány órától akár évekig is terjedhet: a sérültek többnyire a baleset körülményire nem emlékeznek. Epilepsziás rohamokat követően is felléphetnek memóriazavarok, de ezek rendszerint spontán, gyorsan rendeződnek.
A demencia súlyossága lehet enyhe fokú, amikor az önellátás képessége megtartott, a személyi higiéné és az ítéletalkotás is megfelelő. A középsúlyos formában az önálló életvitel nehézkes és külső segítséget is igényel, de az állandó 24 órás felügyelet ekkor még nélkülözhető. A súlyos formában a betegek többek között az elkóborlás veszélye miatt is állandó felügyeletet igényelnek.

Okai
   A demenciák kórokai a cukorbetegség szövődményeitől a lassú vírusfertőzéseken (a kergemarhakórhoz hasonlóan), az öröklött génhibákon és az érelmeszesedésen át sokfélék lehetnek. Az Alzheimer-demencia kóroka ismeretlen, de a patológiai, szövettani vizsgálatok szerint jellemző egyfajta típusos idegsejtkárosodás.
A demencia legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. Bizonyított tény, miszerint a rendszeres "agytorna" csökkenti a kialakulását. Fontos a prevenció szerepe, hiszen a magasabb iskolázottság védő tényező, tehát az élethosszig tartó tanulás, a stimuláló szociális környezet, de akár a rendszeres keresztrejtvényfejtés is az aggkori szellemi hanyatlás elodázását szolgálja. Az életmódbeli változások (magasvérnyomás, elhízás, dohányzás kerülése) is csökkentik a rizikót.

< vissza

2/5

tovább>